Gyakran Ismételt Kérdések

1. Mit jelent az, hogy könnyűszerkezetes ház?
A könnyűszerkezetes épület fogalma a mai napig nincs pontosan meghatározva, de elfogadott meghatározása a következő: 300 kg/m2 súly alatti épület-szerkezeteből épített ház könnyűszerkezetes, az e feletti épület, mint az Ytong (~ 400kg/m2) vagy a tégla (~500kg/m2) nehéz szerkezetű, tehát nem nevezhető semmiképpen könnyűszerkezetes háznak.

2. Mit jelent, hogy készház?
A készház előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig időjárástól függetlenül, ipari körülmények között legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből álló épület, mely elemeket a gyártóhelyen késztenek, és az építkezésre szállítva az elkészített alapon fölállítanak. A könnyűszerkezetes házak nagy része nem készház a szó szoros értelmében. Azért nem készház, mivel a helyszínen szerelik össze a falakat, a tetőt és a födém szerkezetet. Ettől még ezek a könnyűszerkezetes épületek lehetnek gyorsak és pontosak, de az időjárás beleszólhat a kivitelezésbe.

3. Mekkora élettartamúak a favázas könnyűszerkezetes házak?
Ismereteink szerint Európában kb. 70 éves múltra tekint vissza a könnyűszerkezetes technológia. Amerikában általában 50-70 évre méretezik az élettartamot, de szakszerű szerkezeti megoldásokkal, kivitelezéssel, megfelelő minőségű fa használatával (KVH), minőségellenőrzéssel, karbantartással akár 100 év is lehet az élettartamuk.

4. Mennyire tűzveszélyes a favázas készház?
Szinte minden épület le tud égni, lásd: Budapest Sportcsarnok, Rákóczi téri vásárcsarnok, pedig ezek vasbeton, illetve acélszerkezetek voltak. Nincsen fa a panelházakban sem, tűzvédelmi szempontból mégis a legveszélyesebbnek számítanak. Az általunk épített családi házaknál különösen ügyelünk a tűzveszély kiiktatására: az elektromos vezetékhálózatot a legkorszerűbb szabványok alapján, a falszerkezettől elkülönítve vezetjük, a faanyagokat előzetesen, illetve a helyszínen ellátjuk gombaölő, illetve tűzmentesítő impregnálással, esetleges gondatlanságból eredő lakástűz esetén pedig a gipszkarton burkolatok is jelentős tűzvédelmet nyújtanak. A könnyűszerkezetes ház kitöltő hőszigetelése pedig éghetetlen.

5. A faszerkezetes épület mennyire érzékeny a viharokra?
A sűrű rácsszerkezet igen masszív és rugalmas kötést biztosít, amelyek minden Európában előforduló szélviharnak könnyedén ellenállnak. A nálunk időnként tapasztalható orkán erejű szélviharok is legfeljebb a cserépfedésben okozhatnak kárt, illetve olyan, rendszerint szakszerűtlenül megépített vályogházakat tehetnek tönkre, ahol a tetőszerkezet és a födém között hiányzik a stabil kapcsolódás.

6. Milyen karbantartást igényel a könnyűszerkezetes ház?
Általában nem igényel karbantartást a ház, de a falburkolatokat és a fa nyílászárókat rendszeresen kezelni kell. Ha az idő során a vakolat tönkremegy, a hagyományos házaknak megfelelően kell eljárni.

7. Miért villanyfűtéssel készülnek a házak? Nem túl drága?
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a korszerű technológiáknak köszönhetően nagyon kedvező energiafelhasználást tudunk elérni házainknál. Sok ügyfelünk szívesen számolt be „meglepetten”, hogy mennyire csekély az a számla, amit ki kellett fizetnie. Mindezek mellett a legkönnyebben megteremthető energia a napelemek használatával. Egy komolyabb gázfűtés árának különbözetével már a felhasznált energiánk felét megteremthetjük.

8. Mi történik, ha csőrepedés van?
Ilyen előfordulhat, bár az általában használt legkorszerűbb műanyag csövek rendkívül magas nyomásra vannak méretezve, és az illesztéseknél hőkötés van. (a különböző elemek illesztésénél teljesen homogén varratot kapunk) Ha valamilyen oknál fogva mégis szökik a víz, akkor az adott falrészt bontani, majd helyreállítani kell, mindez azonban egyszerűbb, mint a hagyományos téglafalnál. Az átnedvesedett részeket némely esetben elég kiszárítani, komoly károsodás esetén a falrész pótlása is könnyen kivitelezhető, illetve az eredeti állapot könnyen visszaállítható. A sok helyen alkalmazott gipszrost pedig igen jól ellenáll a víznek.

9. Mit jelent a bruttó terület és a nettó hasznos terület?
Beépített terület: az a terület, amit az épület külső falai és letámasztásai a telken behatárolnak, a fedett terasszal vagy gépkocsi tárolóval együtt.
Bruttó terület: Az a terület, amit az épület helyiségei falakkal együtt együttesen, tehát szintenként elfoglalnak a fedett terasszal és gépkocsi tárolóval együtt.
Hasznos terület: falak nélküli belső terület, ahol a belmagasság több mint 1,9 m. A fedett terasz 50%-os felülettel számolva.
Nettó hasznos felület: Falak által körbehatárolt belső terület, függetlenül a belmagasságtól. Általában az a terület, ahová vízszintes burkolat készíthető. A fedett terasz 50%-ban kerül figyelembevételre.

10. Mi az az U érték?
Hőátbocsátási tényező (U korábban K) amely meghatározza a fűtési energia felhasználását. Minél kisebb az értéke, annál jobb a hőszigetelés. Magyarországon a szabvány U=0,45 W/m2K homlokzati fal esetén, ami 2018-tól U=0,24 W/m2K-re csökken! Ha az U (korábban K) érték 0,1-0,3 körül mozog, elmondható, hogy az adott épület hőszigetelése kiváló. Házaink U értéke a normál falra kivetítve 0,16-0,23 W/m2K értékek körül alakulnak.